PROSZTATA RÁK – TÜNETEK, STÁDIUMOK, KEZELÉS.
HOGYAN ELŐZHETŐ MEG A PROSZTATA RÁK?
A prosztata rák a rendellenességek progresszív sorozatának eredményeként alakul ki, amelyek olyan génekben fordulnak elő, amelyek a prosztata sejtnövelését szabályozzák. Ezek a „hibák” öröklődhetnek vagy kialakulhatnak a sérült DNS eredményeként is; amely egy olyan anyag, ami a táplálék-összetevők és a rákot okozó vegyi anyagok által okozott sejtműködést szabályozza. A sejtek általában akkor osztódnak, amikor a testnek szüksége van rájuk, és a folyamat szigorú genetikai ellenőrzés alatt áll. Amikor ez a genetikai kontroll megszűnik, és a sejtek strukturálatlanul elkezdenek szétválni, felesleges sejtek (tumor) képződnek.
A daganat lehet jóindulatú vagy rosszindulatú, attól függően, hogy képes megtámadni az egészséges környező szövetet (ha sikeres az egészséges szövet megtámadása, akkor rákos). Mivel képes megtámadni a környező területeket, a rák a prosztata környékén is elterjedhet, ebben az esetben „helyileg elterjedt” rákról van szó. A test távoli helyeire is elterjedhet, amikor a terminológia már áttétes rákról beszél. A rákos sejtek kiválhatnak a prosztata daganataitól, és bejuthatnak a véráramba és a nyirokrendszerbe (ez utóbbi olyan apró erek hálózata, amelyek folyadékot engednek ki a test szerveiből). Így a rákos sejtek elterjedhetnek a test más részein is (például nyirokcsomóknál vagy csontoknál), és hasonlóan a termékeny talajban növekvő maghoz, másodlagos daganatok is kialakulnak.
A kontrollálatlan sejtnövekedés legkorábbi stádiuma nem tényleges rosszindulatú daganat, hanem a rosszindulatú daganatok előtti, orvosilag prosztata intraepiteliális neoplázia (INP) néven ismert daganat. Az INP-t a prosztata sejtek „összeomlása” jellemzi, ám az egészséges szövetek inváziója még nem történt meg. Idővel azonban ezek a sejtek megsokszorozódhatnak, miután képesek a prosztata szöveteinek megtámadására. Az invázió korai jeleinek idején a patológus elvégezheti a prosztata szövetének biopsziáját, és mikroszkóppal kimutathatja, hogy kialakultak-e a rákos sejtek az INP rosszindulatú elváltozásaiból. Ebben a szakaszban a PSA szintje a vérben általában növekedni kezd, ami egy másik jel arra, hogy invazív prosztatarák alakul ki.
A rák kialakulása csak mikroszkóp alatt lehet látható, ennek oka az, hogy a kevésbé agresszív formák általában hasonlóak a normál (egészséges) szövethez. Ahogy a rák agresszívebbé és potenciálisan veszélyesebbé válik, ezek a hasonlóságok eltűnnek, és a sejtek nyilvánvalóan rákosak lesznek. Ezt a folyamatot „differenciálódásnak” nevezzük, Dr. Gleason patológus után, aki átfogóan vizsgálta a prosztataszövet mintáinak fokokra osztását (ezt általában a „Gleason módszer„-nek nevezik), mely során a forma alapján megvizsgálják és elemzik a mintában lévő sejtek mérete és szerkezetét. 1 és 5 közötti pontozást kapnak, a skála felső vége jelzi a rák kialakulásával járó veszélyszintet.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a sejtek nem tűnnek homogénnek a szöveti mintában, általában két szembetűnőbb területet vizsgálnak meg, és ezt a két értékelést adják össze a „Gleason pontszám” kiszámításához. Az orvosok ezt felhasználhatják a beteg progressziójának kockázati felmérésére. Minél magasabb a pontszám (2-10), annál nagyobb annak a kockázata és veszélye, hogy a rák átterjedhet a csontokba és a nyirokcsomókba. Miután a prosztata rákos sejtjei kifejlesztik az egészséges szövetekbe való beszivárgásának képességét, helyileg szaporodnak a mirigyben, majd elkezdik bekebelezni a mirigyet körülvevő burkot. A kisméretű daganatok csak mikroszkópos mirigy-biopsziával ismerhetők fel, míg a nagyobb daganatok szilárd csomópontként érezhetők végbélvizsgálat során, vagy más néven a digitális végbélvizsgálat során.
A rák kezdetben helyileg terjed a prosztata szöveteiben, például a buborékokban, azonban a rák előrehaladtával kiterjedhet távoli helyekre, például a csontokra is. A mechanizmusok, amelyekben a rákos sejtek életveszélyes elterjedési képességért (metasztázis) felelnek, jelenleg intenzív tanulmányok tárgyát képezik. Az új vérellátás kialakulását angiogenezisnek nevezik, és az angiogenezis gátlói, beleértve az ismeretlen talidomidot, valamint az Avastin, nagyon ígéretes eredményt mutatnak a prosztata rák kezelésében; mindeddig azonban még nem engedélyezték őket klinikai vizsgálatokra.
Mindegyik fő prosztatabetegség kezelhető, azonban minél hosszabb ideig nem kezelik a betegségeket, annál kevésbé valószínű, hogy a kezelés bármely formája sikeres lesz. A jóindulatú prosztata daganat esetében számos tanulmány megerősítette, hogy a hólyag másodlagos károsodása, amelyet elzáródás okoz, és amelyet ha nem kezelnek időben, szinte lehetetlenné teszi a betegség teljes gyógyulását. Ha a prosztata gyulladása krónikus lesz, valószínűleg inkább a folyamatos hosszú távú kezelésre van szükség, a kevésbé invazív és rövid távú kezelési lehetőségek helyett.
A prosztata rák megelőzhető?
A korát, származását, faji hátterét vagy DNS-ét (az úgynevezett „megváltoztathatatlan tényezőket”) nem tudja megváltoztatni, ugyanakkor minimalizálhatja a prosztata rákhoz kapcsolódó egyéb kockázati tényezőket, beleértve az életmód megválasztását, a táplálkozást és a testmozgást (lsd. az alternatív prosztatarák kezelést). Ezenkívül a különféle étrendkiegészítők, például a REGEN50, védelmet biztosíthatnak a megelőzés során.
Földrajzilag a prosztata rák talán meglepő módon Norvégiában és Svédországban a leggyakoribb, akik jelenleg a prosztata rák okozta halálozás vezető ország. Ez a tény két további változó kockázati tényezőre utal: a) alacsony D-vitaminbevitel és b) alacsony napfénynek való kitettség, amely segít a testnek a D-vitamin előállításában. Ez remek kifogás lehet, ha a téli hónapok alatt melegebb éghajlatra szeretne utazni.
Mint korábban említettük, a prosztata rákot a prosztata sejtek rendellenesen túlzott növekedése jellemzi. Mivel a tudósok folyamatosan tárják fel a rendellenes sejtnövekedés kialakulásának lépéseit, lehetséges, és valószínű, hogy egy nap a betegség legkorábbi szakaszaiban is képesek leszünk beavatkozni és megakadályozni a rák kialakulását.
Jelenleg is tanulmányozzák egy olyan módszer hatékonyságát és biztonságosságát, amellyel le lehet küzdeni az olyan kisebb jelentőségű tényezőket, mint a vitaminhiány, és így csökkenthető lenne a prosztata rák kialakulásának kockázata. Az egyik szempont, amelyet sokkal nehezebb (és drágább) bebizonyítani, az; hogy segít-e egy adott gyógyszer vagy vitamin a betegség megelőzésében. Mivel nem vagyunk biztosak abban, hogy ki és mikor találja majd fel a prosztata rák ellenszerét, ezért nagyon sok embert kell hosszú időn át (5, 10 vagy akár 15 év) tanulmányozni, mielőtt biztosak lehetünk abban, hogy egy adott gyógyszer biztonságosan és hatékonyan megakadályozhatja a betegség kialakulását.
A Proscar (finasteride) gyógyszert megelőző aktivitása szempontjából értékelték. A jelentés kimutatta, hogy a vizsgált férfiak 25%-ánál kevésbé volt valószínű a rák kialakulása, ha napi 5 mg-os Proscart szedtek. Meglepő módon azonban a megjelenő rák agresszívebbnek tűnt, mint azokban a férfiakban, akiket nem kezeltek Proscarral. Ezért a Proscart nem engedélyezték megelőző szerként való felhasználásra.
Egy másik, REDUCE néven ismert tanulmány a Proscarhoz hasonló gyógyszert, az Avodart (Dutasteride) vizsgálta. A tanulmány megállapította, hogy a prosztata rák kialakulásának valószínűsége kevesebb, mint 23% volt azoknál a férfiaknál, akik 4 évig szedték a szert, szemben a placebót szedő férfiakkal. Ismét aggodalomra ad okot az agresszív rákok számának kis növekedése a szert szedő csoportban. Emiatt sem a Proscar, sem az Avodart nem rendelkezik engedéllyel vagy jóváhagyással prosztata rák megelőző kezelésére. A közelmúltban végzett tanulmányok arra utalnak, hogy a sztatinokként ismert koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, például a Lipitor (Atorvastatin) védelmet nyújthatnak a prosztata rák megelőzésében, valamint a szívbetegségek esetén. Ez érdekes, azonban nincs tényadat ezen pletykák megerősítésére. Más, úgynevezett kemoprevenciós szerek is kétségkívül fel fognak még bukkanni, mivel folyamatosan zajlanak a kutatások.
Ami a megelőzést illeti, a negyvenes évei után minden férfinak ajánlott évente legalább egyszer-kétszer jó minőségű természetes étrendkiegészítőket szedni. A leghatékonyabb természetes táplálékkiegészítők azok, amelyek ezen összetevőket tartalmazzák: szabalpálma, csalángyökér, tökmag, afrikai szilvafa, maca, likopin, L-arginin, cink, magnézium, B6-, E-, C-vitamin, indiai tömjénfa.
Gyógyítsa meg és előzze meg a prosztata megbetegedéseket >
